Ön az oldalunk

látogatója

ETKA-JÓGA NEMZETKÖZI EGYESÜLET   INTERNATIONAL ASSOCIATION  OF ETKA-YOGA

ERŐGYÜJTŐ MÓDSZER
Játszva végzem feladatom
Erőmet gyűjteni tudom

INTÉZMÉNYÜNK, CÉLUNK ÉS NEM HAGYOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÜNK  BEMUTATÁSA,

EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE

  Az országaink erejének fejlődése az egyéneknél kezdődik

Az emberi erőfeljesztés képességégvel jövünk e világra

 Miután rájöttem, hogy mi, emberi lények néhány év után már csak újratanulással tudunk állandóan, fáradhatatlanul mozdulni, megtapasztaltam, felismertem, hogy ha újra úgy mozdulunk, ahogy csecsemőkorunkban mindannyian kezdtük – a lapockák közül a szívreható mozdulattal --, ahogy a csecsemő hasonkfekve felemeli a fejét, akkor a lapocka közötti gerincszakasz ösztönös állandó mozgatása, a tüdő térfogatának növelése, a vérkeringés fokozása döbbenetes fizikai és szellemi frissességet ad. Minden mozdulatunkban állandóan alkalmazzuk újra a mindkét agyféltekét jól működtető keresztező mozgást, izomösszehúzással és izomelernyedéssel a vérkeringés frissen tartását.

   Belföldön és külföldön sokan felismerték, hogy ilyen módon sehol sem oktatnak. Elhatá-rozták, hogy a módszert védeni kell: létrehozták az EJNE Nemzetközi Egyesületet azzal a céllal, hogy értsük meg önmagunkat, egymást és a természet ránk ható törvényeit. Több mint három évtizedes tapasztalataink bizonyitják, hogy mindannyian képesek vagyunk arra, hogy a velünk született természetes légzőmozgásunkat, mozgásképességünket megőrizzük, vagy ha már elnyomtuk magunkban, újra felszinre hozzuk és alkalmazzuk akár fizikai vagy szellemi tevékenységünk közben.

 Az ETKA-JÓGA Erőgyűjtő Módszer Nemzetközi Egyesület lehetőséget ad az oktatóképzésre és a továbbképzésre. A tananyagunk folyamatosan fejlődik velem és az oktatókkal együtt. Jelenleg több e téren tapasztalt tanár közreműködésével – nagy érdeklődés közben kézül a tanári kézikönyvem. Támája a cime: Velünk született, erőgyűjtő és fejlesztő módszer. Csecsemőgondozástól a tudományos nevelésig /. Mindenkit várunk az egyesületbe, aki szeretné felismerni a saját képességeit és lehetőségeit.

 CÉLUNK:   

      Ismerjük fel, hogy emberi lényként hatalmat kaptunk minden látható anyag felett. A testünk is látható anyag, tőlünk függ, hogy magabiztosan erőssé, egészségessé tesszük-e, és hogyan teremtjük meg a feldobott jókedvet doppingoló szerek nélkül.

     Mindannyian azzal a képességgel jöttünk a világra, hogy ösztönösen tudtunk felszabadultan, természetesen mozdulni levegőt venni, rugalmasnak, fáradhatatlannak lenni. Most tegyük tudatosan addig, amíg újra automatikussá válik.

Azt, hogy mire gondoljunk, meg nem akadályozhatja senki, mint ahogyan a vérkeringésünk frissentartását sem minden izom összehúzásával és elernyesztésével, és azt sem, hogy a mellkasunkkal indítsunk minden mozdulatot.

    Rájövünk, hogy az Élet a Lélek, örök,  nem változik, nem öregszik, nem betegszik  soha meg,  megsérteni sem lehet Csak a változó tudatunk ismerje fel, értse meg, akkor minket soha többé megsérteni nem lehet. Mindegy, hogy a másik ember mit tesz vagy mit mond rólunk, csak az bánthat, ha mi hagyjuk,amit arról gondolunk.

       Most jutottunk el oda, hogy egyre többen felismerjük, megtapasztaljuk, saját magunk vagyunk képesek segiteni a jó közérzetünket ott, ahol éppen vagyunk, bármilyen tevékenységünk közben, rendeltetészerűen használni a testünket, előbb-utóbb  frissen, rugalmasan, fáradhatatlanul de csak tapasztalatok árán érthető; lassan jut el az emberi tudatba, de tudom hogy amig ember létezik a Földön ez felismerés állandóan továbbfejlődve élni és hatni fog.

       Vegyük észre, hogy mindenkor rendelkezünk azzal az edzés-képességgel, amelynél ember zseniálisabbat nem találhat ki. Amivel születtünk, alkalmazzuk újra külön időráfordítás nélkül! Ötvöződik bennünk a tudomány a velünk született állandó továbbfejlődés bölcsessségégvel. Korunktól, nemünktől, világnézetünktől függetlenül.

    Aki tud, az járjon közbe
új korszak megteremtésre,

hogy egymást segítse az ember,
ehhez nem kell soha fegyver!

 Emberi társadalmunk rendje
alakuljon megértésre,

Hogy sorsunkat fordítsuk jóra,
ehhez nem kell atombomba!!!

Minden nap, minden percben ébresszük fel önmagunkban a velünk született, állandó továbbfejlődés bölcsességének a képességét, amely néha el-elszunnyad bennünk. Mi, emberek évezredek óta keressük, kutatjuk az ember és a természet erőinek kapcsolatát.

      Kifejlesztettünk megszámlálhatatlan fizikai és szellemi edzésformát, amelyekkel lehet külön időráfordítással nagyon szép és hatásos eredményeket elérni. De az ember előbb-utóbb azt mondja, „nekem erre nincs időm”.

     Élni tudásunk biztos alapja, ha megértjük a másik embert, akkor is ha nem értünk vele egyet, tudjuk hogy most még csak erre képes, de állandó továbbfejlődésünk beláthatatlan.

    Minden korban újabb gondolatok, felismerések születnek. Mindig másképp látjuk ugyanazt, mindig szeretnénk bebizonyitani, amit nem is bizonyitani kellene, hanem felismerni, megérteni és megtapasztalni.

     Eljutunk oda, hogy testünk is beszél, az egyre természetesebb magatartásunk és mozdulataink, a biztonságérzetet sugárzó egyéniségünk, gondolataink, szavaink együttesen tudatják környezetünkkel, hogy mi már nem csak beszélünk a természet erőiről és törvényeiről, hanem értjük is, mert éljük.

    Már nemcsak azt tudjuk, hogy hány izmunk, csontunk van, milyen elemekből tevődik össze testünk, a levegő, a víz, a föld, hanem használni is tudjuk a testünket, a rendelkezésünkre álló éltető elemeket. Megértjük saját magunkat, a lehetőségeinket, egymást, és tudunk alkalmazkodni a ránk ható örök törvényekhez.

    Bízunk abban hogy egyszer csak mégis eljutunk oda, hogy már nem a puskaropogás, az ágyúdörgés, bombák robbanásának zaja tölti be a világűrt, hanem tudatos, szívből jövő emberi  kacaj, ének, zene.

    Az emberi értelem, a bölcsesség, a béke, a szeretet, a megértés fénye ragyog országainkból egymásra, az égre, a Földre.

    Minden eddigi tanítás kiegészítésére ezek felismerését és megtapasztalását ajánlom minden-kinek szívből:

Szeged, 2006. március 27.                              

                                                                                            Végtelen szeretettel:

                                                                              Kártyikné Benke Etka