TAVASZI MEGÚJULÁS

Mi emberi lények épúgy hozzátartozunk a természethez, mint bármely más teremtvény.

   Amikor újra alkalmazzuk a természetes légzést, mozdulatokat, meglepődve tapasztaljuk, hogy nem az úgynevezett tavaszi fáradtság bágyaszt minket, hanem egyre életképesebbnek, frissebbnek, erősebbnek érezzük magunkat. Érezzük és élvezzük, hogy a mellkasunk már jobban emelkedik, mint a hátunk. A gerincoszlopunk természetesen mozdul a törzsben és a törzs is a gerinc körül. Felszabadítottuk a tüdőnk, szívünk munkáját, a gerincből kilépő idegrostok sem feszülnek.

   Igy érezzük és valóban élvezzük a megújult tavaszi fű friss, éltető párolgását, a megújuló lombok, rügyek, virágok illatát és ezzel együtt véráramunk egyre felszabadultabb pezsgését.

   Természetesen ez is akkor lesz igaz a számodra, amikor megtapasztalod, hogy amiről nem tudsz, arra nincs igényed. De ha mégis lesz, aki - mielőtt legyintene, hogy ugyan már! - elgondolkodik és azt mondja: "mit veszítek, ha megpróbálom?!".

MEGÚJULÁS		Tavasszal minden újraéled A fák, bokrok, a virágok A fűszálak, a gyökerek, Mind, mind a Nap felé törnek.
		Ragyog a fény minden ágon, A fűszálon és virágon.
		Mi is ezen Földön vagyunk. Ha már tiszta a tudatunk, A Nap felé emelkedünk, Így újul meg egész lényünk.
		Ragyog a fény az arcunkon, Mint fűszálon és virágon.
		Te is érzed kedves gyermek, Minden sejted újraéled Pezseg a véred erősen, Mint hullámok a tengerben
		Ragyog a fény az arcodon, Mint fűszálon és virágon.