Szerelmes vagyok e tiszta
fénybe,
Szemkápráztató friss hóesésbe.
Lábam simul e puha fehérségbe,
Fejem emelkedik a végtelenségbe.
E szikrázó fény átjárja mininden
sejtemet,
Rávilágít, hogyan éljem hasznosan
létemet.
Szerelmes vagyok a tavaszba, nyárba, őszbe,
télbe, A minden láthatót megújító öröklétbe. Szeretek minden embert, minden
teremtményt,
A tündöklő Nap mindent átható fényét.
Szeretlek Téged is, ki most ezt olvasod,
Akkor is, ha nem tudod, hogy én is vagyok.
Szeretlek Téged is, ki most ezt
meghallgatod,
Ha nem is értesz egyet azzal, amit mondok.
Tudom, csak akkor értheted meg,
Majd ha Te is ezt tapasztalod,
Földünk a végtelennel együtt,
Neked is terített asztalod.
|
